Ismerős a helyzet? A barátnőd esküszik a bodza- és kakukkfűteára, mert neki három nap alatt teljesen elmulasztotta a köhögését. Kedvesen megosztja veled a pontos receptet, te pedig lelkesen el is készíted, pontról pontra követed az utasításait, becsületesen iszod… és semmi. Sőt, ha lehet, még rosszabbul is érzed magad. A torkod még szárazabb, az irritáció fokozódik, a köhögésed pedig csak nem akar tágítani. Vajon mit rontottál el?
Elárulom: semmit. Tulajdonképpen minden pontosan úgy történt, ahogy a „nagykönyvben” meg van írva – és éppen ez itt a bökkenő.
Nézzük csak, mi is történt valójában! A barátnődnek egy úgynevezett „hideg, nedves” köhögése volt: sűrű váladékkal, komoly letapadással – azzal a fajtával, ami úgy nehezedik a mellkasodra, mint a vizes cement. Erre a melegítő és szárító hatású gyógynövények (mint a kakukkfű aromás ereje vagy a bodzavirág lágy összehúzó hatása) egyszerűen telitalálatnak bizonyultak. Kiszárították a felesleges nedvességet, serkentették a keringést és kimozdították a pangást. Az ő szervezetének abban a pillanatban, azzal a konkrét egyensúlyvesztéssel pont ezekre a növényekre volt szüksége.
De mi a helyzet veled? Neked valószínűleg „forró és száraz” köhögésed van. Az a típus, ahol ég a torkod, alig van váladék, és minden egyes köhintés olyan, mintha dörzspapír marná végig a tüdődet. Amikor erre megittad azt a melegítő, szárító teát, gyakorlatilag olajat öntöttél a tűzre. Kiszárítottad az amúgy is szomjazó nyálkahártyáidat, és még több hőt vittél be egy eleve gyulladt rendszerbe. A gyógynövények tehát tették a dolgukat, pont azt hozták, amit tudnak – csak éppen nem nálad kellett volna bevetni őket.
Ez a különbség a puszta tüneti kezelés (allopatikus gondolkodás) és a holisztikus füvészet között. Ha ezt egyszer megérted, az egész szemléleted megváltozik a gyógyulásról.
Ne ess az „allopatikus csapdába”!
Ha felütsz egy átlagos gyógynövényes könyvet vagy rákeresel a neten a „köhögés” szóra, listákat fogsz találni. Ott lesznek a köptetők, amik segítik a tisztulást: édesgyökér, ziliz, örménygyökér, kakukkfű, ökörfarkkóró és a többiek. A cikkek címei is csábítóak: „10 legjobb gyógynövény köhögésre”, vagy „Így állítsd meg a köhögést természetesen”.
Ez a megközelítés nagyon logikusnak és tudományosnak tűnik. Van egy tüneted (köhögés), keresel rá egy szert, és kész. Egyszerű, nem?
Csakhogy ez igazából nem valódi füvészet. Mi, füvészek ezt „zöld allopátiának” hívjuk – amikor úgy használják a növényeket, mint a gyógyszergyári gyógyszereket. Egy tünetre egy növény. Ez a modern orvosi modell növényi köntösben, és pont a lényeg veszik el belőle: a hagyományos gyógyítás lelke.
A baj nem a növényekkel van, hanem a kérdéssel. Az, hogy „Milyen gyógynövény jó köhögésre?”, alapvetően rossz kérdés. A helyes így hangzik: „Milyen típusú köhögése van ennek a konkrét embernek? Mi okozza az egyensúlyhiányát, és melyik növény passzol leginkább az ő egyéni alkatához?” Itt már nem egy általános szerről beszélünk, hanem sebészi pontosságról.
Két köhögés, két teljesen különböző világ
Maradjunk még egy kicsit a köhögésnél, mert ez mutatja meg legjobban a lényeget. A tapasztalt füvészek tudják, hogy két köhögés sosem egyforma. A „köhögés” csak egy szó egy tünetre, nem magára az állapotra. A tünet mögött mintázatok vannak, és ezek a mintázatok súgják meg a megoldást.
- A forró, száraz köhögés: Itt a szövetek irritáltak, érzékenyek. Ég a mellkasod, alig tudsz valamit felköhögni, és a mély levegővétel csak ront a helyzeten. Ilyenkor a szervezet „túlhevült” és „kiszáradt”. Amire szükséged van, az a hűtés és a nedvesítés. Az édesgyökér vagy a ziliz ilyenkor olyan a torkodnak, mint a lágy selyem a dörzspapíron.
- A hideg, nedves köhögés: Ez a nehéz, „szürcsögős” fajta. Sok a váladék, feszít a mellkasod, és úgy érzed, el vagy dugulva. Ez a „nedves és ernyedt” állapot. Ilyenkor melegíteni, szárítani és stimulálni kell. A kakukkfű vagy az örménygyökér segít felszárítani a felesleget és kimozdítani a lerakódást.
Ha a száraz köhögésre szárító növényt adsz, csak fokozod a bajt. Ha a nedvesre hűtő, nyálkásító növényt teszel, még jobban „elázol”. Ugyanaz a tünet, de a megoldás pont az ellenkezője. Ezért nem működött nálad a barátnőd receptje!
Mit is jelent valójában az alkat?
Sokat hallani ezt a szót, de gyakran elég ködösen használják. Pedig az alkat valami nagyon is kézzelfogható dolog. Ez az te „alapbeállításod” – azok a tulajdonságok, amik téged jellemeznek. Nem egy betegség, hanem az, aki vagy.
Vannak, akik alapból „forróbb” típusok: könnyen kipirosodnak, bírják a hideget, és hajlamosak a gyulladásokra. Mások „hűvösebbek”: mindig fáznak, imádják a napfényt, és lassabb a keringésük. Van, aki „száraz” (vékonyabb testalkat, száraz bőr), és van, aki „nedves” (nehezebb testalkat, vízvisszatartásra való hajlam).
A régi rendszerek ezt mind ismerték: az Ajurvéda dosháknak hívja (vata, pitta, kapha), a görögök testnedveknek, a modern füvészek pedig szöveti állapotoknak. De a lényeg ugyanaz: nem vagyunk egyformák. A testünk egyedi mintázatokat követ, és ezek határozzák meg, hogyan betegszünk meg, és mire fogunk jól reagálni.
Gondolj a testedre úgy, mint egy kertre, nem pedig mint egy gépre. A gépeknél csak kicseréled a hibás alkatrészt. A kertnél viszont meg kell értened a környezetet (túl sok a víz? túlságosan tűz a nap?), és vissza kell állítanod az egyensúlyt.
Miért hasznos ez neked a mindennapokban?
A legjobb hír az, hogy nem kell diplomás természetgyógyásznak lenned ahhoz, hogy ezt elkezdd alkalmazni. Csak el kell kezdened más szemmel figyelni magadat.
Például, ha nem jön álom a szemedre, ne csak annyit kérdezz: „Mi jó álmatlanságra?”. Kérdezd azt: „Azért nem alszom, mert pörög az agyam és forróságot érzek? Vagy mert hulla fáradt vagyok, mégis nyugtalan és fázom?”.
Vagy ha fáj a hasad: „Égő, éles fájdalom (forró)? Vagy inkább puffadok és nincs étvágyam (hideg)? Székrekedésem van (száraz), vagy túl híg a székletem (nedves)?”.
Lehet, hogy a panasz hasonló, de az okok ellentétesek. Egy „forró” gyomorégésre hűsítő keserűket (mint a pitypang) vagy lágyítókat (mint a mályva) adunk. Egy „hideg”, lassú emésztést viszont melegítő fűszerekkel (gyömbérrel, édesköménnyel) kell „begyújtani”. Ha összekevered, csak rontasz a helyzeten. Ha viszont eltalálod, nemcsak a tünetet nyomod el, hanem az alap bajt szünteted meg.
A vitalista szemlélet: Bízz a testedben!
Van itt még valami, ami nagyon fontos. Az alkati gyógyászat nemcsak pontosabb, hanem alapvetően máshogy tekint rád.
A megszokott orvosi szemlélet szerint a tested egy passzív dolog, ami elromlott, amit kívülről kell megjavítani. Gyulladás? Nyomjuk el! Láz? Vigyük le! Fájdalom? Blokkoljuk! Itt a test a probléma, a gyógyszer pedig a megoldás.
A vitalista szemlélet viszont tudja, hogy a tested intelligens. A láz nem az ellenséged, hanem az immunrendszered munkája. A gyulladás egy válaszreakció. A tüneteid nem hibák, hanem üzenetek.
Mi nem a betegség ellen harcolunk, hanem „elhárítjuk az akadályokat a gyógyulás útjából”. A test tudja, hogyan tegye rendbe magát, te csak segítesz neki megteremteni a megfelelő körülményeket. Ha egy „fázós” embernek melegítő növényt adsz, nem a tünetét kezeled, hanem megadod azt a hőt, ami ahhoz kell, hogy a szervezete újra jól működjön. Nem felülbírálod a tested bölcsességét, hanem együttműködsz vele.
Hogyan tanuld meg látni ezeket a jeleket?
Kevesebb bonyolult elmélet, több megfigyelés! Kezdd magaddal:
- Milyen az alapállapotod? (Fázós vagy? Sokat iszol?)
- Hogyan reagálsz a környezetre? (A kánikula lefáraszt vagy feldob?)
- Milyen egy betegséged „karaktere”? (Ha megfázol, ráz a hideg vagy lángol az arcod?)
Ezek nem apróságok, hanem fontos diagnosztikai jelek. Meglátod, ha egyszer elkezded így nézni a világot, mindenhol mintázatokat fogsz látni. Rájössz, miért kívánsz bizonyos ételeket télen, és miért érzed úgy, hogy bizonyos növények szinte „szólnak hozzád” a polcról. A tested már rég tudja az igazságot, neked csak meg kell tanulnod hallgatni rá.
Mit „vigyél haza” ebből?
Legközelebb, amikor valaki nagy lelkendezve ajánl neked egy csoda teát, köszönd meg neki, és jegyezd meg. De aztán állj meg egy pillanatra, és kérdezd meg: „Az én mintázatom ugyanaz, mint az övé?”
Ha lüktet és ég a fejed, a hűsítő mentateája szuper lehet. De ha tompán fáj és el vagy dugulva, a menta csak még jobban „lehűt”, és rosszabbul leszel. Ilyenkor inkább egy kis rozmaringra vagy gyömbérre lenne szükséged.
Nem ördöngösség ez, csak odafigyelés. A forróhoz hűtőt, a hideghez melegítőt, a szárazhoz nedvesítőt válassz. A növények ugyanazok maradnak, csak te teszel fel jobb kérdéseket.
Ez a szemléletváltás az, ami a füvészetet egy bizonytalan kísérletezésből megbízható és pontos gyógymóddá emeli. Ez az a tudás, ami évezredek óta segít az emberiségnek.
Szóval ne bánkódj, ha a barátnőd teája nem vált be. Nem neked szánták, hanem az ő egyedi állapotának. Ez pedig felszabadít téged, hogy végre megtaláld azt, ami valóban a te utad.
Ha szeretnél mélyebben is elmerülni ebben – és megtanulni, hogyan láss a tünetek mögé –, várunk a gyógynövény hatások mini kurzusunkban, ahol pontosan ezt a fajta „test-ökológiát” tanulod meg. Mert ha már tudod, miért nem működött a barátod teája, végre készen állsz arra, hogy megtaláld a sajátodat!
Academiae Herba - Tudják meg mások is tőled
Megtennél nekünk egy szívességet és megosztanád az bejegyzésünket egy barátoddal? Így nem csak a barátod fog többet tudni a gyógynövényekről, de ezt mind a te segítségeddel érné el. Minél többen tudnak rólunk és lesznek a közösségünk tagjai, annál több és annál értékesebb tudást fogunk tudni neked is átadni.
Köszönjük, hogy megosztottad a bejegyzésünket.