GOTU KOLA
Centella asiatica
Hogyan hívjuk még: Ázsiai gázló
Család: Apiacaeae (ernyősvirágúak)
Hogyan hívják a Kínai Gyógyászatban: Ji xue cao
Hogyan hívják az Ayurvédában: Manduka Parni
Melyik részeit használjuk: levél
Hol honos: India, Ausztrália, Ázsia, Afrika
Elterjedése
közép és dél Amerika, USA
Botanikai leírása
A gotu kola egy földön kúszó növény. A levlei aprók, kör alakúak, kb. 4 cm szélesek, enyhén fűrészes az élük és a nyeleik v-alakban csatlakoznak a szárhoz. A virágjai fehérek, rózsaszínek, vagy lilák és annyira picik, hogy sokszor észre sem veszi őket az ember a levelek alatt.
Fő alkotóelemek
triterpén szaponinok, glikozidok, flavonoidok, illóolajok, szeszkviterpének, zsírsavak, fitoszterolok, alkaloidok (hidrocotilon), keserű anyagok (vellarin), oligoszacharidok (centtelóz).
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Hogyan gyűjtsd
Egész évben gyűjtheted a leveleit trópusi klímákon, mérsékelt övi területeken pedig nyáron, vagy ősszel gyűjtsd.
Felhasználása
A gotu kola az Ayurvéda és a hagyományos kínai orvoslás egyik legismertebb gyógynövénye, aminek a története egészen az i.e. 2698-ig nyúlik vissza az „Isteni földműves gyógyszerkönyvéig”. A nyugati füvészetbe pedig a 19. században vált ismertté. A Himaláján és az Ayurvédában az egyik legszattvikusabb és legspirituálisabb gyógynövényként tekintenek rá. Tisztának és harmonizálónak tartják és a jógik gyakran használják meditációhoz. Úgy tartják, hogy segít a koronacsakra aktiválásában és az agy bal és jobb féltekéjének az sszehangolásában. Az Ayurvédában a gotu kolát az egyik legfontosabb megújító gyógynövénynek tartják, ami növeli az élettartamot, javítja a memóriát és gyengíti az öregedés jeleit.
A gotu kola vadon nő a világ déli féltekéjének nedves, vízelvezető területein, például Afrikában, Délkelet-Ázsiában, a csendes-óceáni szigeteken, Közép- és Dél-Amerikában, valamint az Egyesült Államok déli részein. Trópusi éghajlaton évelőként, míg mérsékelt övi klímán egynyáriként nő. Indiában, Srí Lankán és az USA-ban (Hawaii és Texas) kereskedelmi célra is termesztik.
A gotu kola számos hatóanyagát kutatták már, főleg a triterpén-szaponinokat, mert ezeknek tulajdonítják a növény legtöbb jótékony hatását.
Energetikailag a gotu kola hűsítő vagy semleges és minden alkatra kiegyensúlyozó. Úgy tartják, hogy harmonizálja mindhárom doshát: nyugtatja a vatát, regenerálja a pittát, a kaphát pedig tisztítja. A hatása szinte az egész testre kiterjed, különösen a vérre, a csontvelőre és az idegekre, valamint az idegrendszerre, keringési rendszerre és emésztőrendszerre. Enyhén szárító és segít eltávolítani a méreganyagokat tároló zsírszöveteket. Az idegrendszeri hatásai miatt különösen hasznos lehet drogfüggőség kezelésében, főleg, ha éretlen zabtoklásszal együtt használod. A gotu kolát főleg a laza, atrófiás és elnyomott szöveti állapotoknál alkalmazzuk, a hűsítő és tápláló tulajdonságai miatt.
A gotu koláról gyakran mondják, hogy szagtalan és íztelen, de valójában keserű, édes és enyhén összehúzó ízű. Az Ayurvéda részletesebb íz- és hatásleírásai szerint keserű, hűsítő és enyhén csípős.
Többek közt gyulladás moduláló, idegrendszert támogató, regeneráló, sebgyógyító, vértisztító, vízhajtó, lázcsillapító, szívvédő, immunstimuláló, görcsoldó és pajzsmirigy-serkentő hatású és egyesek szerint adaptogén is. Bár a pontos működési mechanizmusa nem teljesen ismert, javítja az érfalak állapotát, támogatja a keringést, és csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek tüneteit. Ez az érrendszeri támogatás hozzájárulhat az agy és a végtagok keringésének fokozásához is. A kínai gyógyászatban a máj-, lép- és vese-csatornákon keresztül fejti ki hatását.
Az Ayurvédában a gotu kolát elsősorban a fejben és agyban jelentkező problémákra alkalmazzák, például idegrendszeri rendellenességek, epilepszia és csökkent kognitív képességek kezelésére. Emellett idő előtti öregedés, hajhullás és váltóláz, például kolera vagy malária ellen is használják. Vértisztítóként pedig leprára, ekcémára, pikkelysömörre és más krónikus bőrbetegségekre is alkalmazzák. A nyugati füvészetben is hasonlóan használjuk, például bőrproblémák, műtéti sebek gyógyítására, vagy mentális kimerültség, szenilitás, alacsony vitalitás és magas vérnyomás kezelésére.
Modern kutatásokban főleg az idegrendszerre, bőrre, szív- és érrendszerre, immunrendszerre és mozgásszervekre gyakorolt hatásait vizsgálták.
A gotu kola a szorongáscsökkentő hatását a gamma-amino-vajsav (GABA) modulációjával éri el. A GABA egy olyan neurotranszmitter, ami a relaxációt és a nyugalmat segíti elő. Egy tanulmányban napi 12 g gotu kola jelentősen csökkentette a krónikus szorongás markerének számító „ijedési” reflexet. Az agy „öregedésgátló” hatásai közé tartozik az idegi elágazások növekedése, a szabadgyökök semlegesítése és az oxidatív stressz csökkentése, ami javítja a memóriát és a kognitív funkciókat. Ezek alapján a gotu kola hasznos lehet ADD/ADHD kezelésére gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt.
A kutatások szerint a gotu kola, és néhány izolált összetevője, például az asiatic sav, csökkenti a béta amiloid plakkok képződését (Alzheimer kór), védi az agysejteket az apoptózistól, és csökkenti a szabadgyökök koncentrációját. Emellett gátolja az acetilkolinészterázt (AcH), aminek szintén szerepe van az Alzheimer-kór kialakulásában és a görcsrohamok sejtszintű továbbításában is. Bár embereken még nem tesztelték, az eredmények arra utalnak, hogy a gotu kola hatékony görcsoldó lehet epilepsziában is.
A gotu kola különösen alkalmas sebek, égési sérülések, keloidok és más bőrsérülések kezelésére, mind külsőleg, mind belsőleg. A szövetgyógyító hatása miatt serkenti a bőr kollagéntermelését, elősegíti a granuloid szövetek képződését, növeli a bőr szakítószilárdságát és ezzel segíti a műtét utáni regenerációt. Ezek mellett a hegképződést is csökkenti. A keloidképződésre irányuló kutatások igazolták, hogy a gotu kola kivonatai gátolják a hegszövet túltermelését, mert enyhítik a gyulladásos fázist, miközben szabályozzák a növekedési faktorokat.
A szövetépítő hatásai miatt sokat segíthet olyan fekélyek és sérülések kezelésében is, mint a diabéteszes és szifiliszes fekélyek, felfekvések és az emésztőrendszer fekélyei, amiket például Crohn-betegség, GERD vagy fekélyes vastagbélgyulladás okoz. Gyengült körmök és haj esetén is segíthet, különösen pajzsmirigy-alulműködésben, ahol serkentő hatást gyakorol a pajzsmirigyre, miközben támogatja a bőr és a kötőszövet állapotát. A gotu kola hatásos immunrendszeri problémák, például szkleroderma, ekcéma és allergiás reakciók esetén is, mert csökkenti a hízósejtek degranulációját, mérsékli a viszketést és duzzanatot, sőt „nyugtatja” a gyulladást elősegítő jelátviteli útvonalakat.
A gotu kola az immunrendszert is támogatja, különösen daganatos megbetegedések esetén, mivel gátolja a daganatos sejtek szaporodását és csökkenti a sugárzás okozta DNS-károsodást. In vitro és in vivo kutatások szerint a gotu kola gátolja az emlő-, vastagbél- és bőrrákos sejtek szaporodását, és mérsékli a gyulladást előidéző anyagok termelődését, mint az NF-kappa B és a TNF-alfa.
A gyulladáscsökkentő és keringésjavító hatásai miatt a gotu kola különösen alkalmas mozgásszervi rendellenességek kezelésére, például osteoarthritis, rheumatoid arthritis, ízületi sérülések, íngyulladás és lágyszöveti sérülések esetén. Egy állatkísérlet szerint a madecassoside triterpén megakadályozza az ízületek gyulladásos anyagokkal való infiltrációját és csökkenti az immunglobulin (IgG) szintet, így védelmet nyújt az ízületi pusztulás ellen.
A gotu kola a szív- és érrendszeri állapotok kezelésében is hatékony, különösen vénás elégtelenség és magas vérnyomás esetén. Segít az ödéma, visszértágulat, fájdalom, görcsök, aranyér és általános fáradtság enyhítésében. A triterpének szabályozzák a folyadékegyensúlyt az erekben, javítják a kapilláris mikrokeringést, és segítenek stabilizálni az érfalak szövetét. Ez a hatás kifejezetten hasznos a trombózis és az érelmeszesedés kockázatának csökkentésében. Kutatások szerint segíthet kezelni a visszértágulatot is, mert szabályozza az érfalak poliszacharid-anyagcseréjét.
Felnőtt dózis
Főzet: 3-8g/nap
Tinktúra 3-8ml/nap
Friss lé: 25ml, vagy 3-10g por 2-3-szor/nap
Biztonság
A gotu kola általánosan biztonságos, de okozhat kontakt dermatitiszt, mint allergiás reakció. Bár Brinker (1998) szerint elméletileg lehet emmenagóg hatása, a legtöbb forrás szerint biztonságosan használható terhesség, szoptatás alatt és gyermekek számára is. Ezt az is alátámassza hogy számos helyen nyersen vagy főzve zöldségként fogyasztják.
Viszont, mint más szaponinban gazdag gyógynövényeknél, a gotu kola esetében is előfordulhat, hogy csak alacsony dózisban alkalmazható. Tehát csak kis mennyiségben használd, ha zsírfelszívódási problémákkal, A-, D-, E- vagy K-vitamin-hiánnyal, felső emésztőrendszeri irritációval vagy epepangással (cholestasis) küzdesz épp. A túladagolás tünetei lehetnek a fejfájás, szédülés, kábultság és véres széklet.
Mikor gotu kolát vásárolsz mindenképp légy figyelmes, mert a gotu kolát ugyanúz nevezik „Brahmi-nak” , mint egy másik gyógynövényt a Bacopa monnieri-t.
Mit érdemes készítened belőle
- hosszú főzet
- tea
- tinktúra
- gyógynövény olaj
Milyen hatásai vannak
- adaptogén
- vértisztító
- gyulladás moduláló
- szíverősítő
- vízhajtó
- immunstimuláns
- idegerősítő
- pajzsmirigy stimuláns
- visszaépítő (trophoresztoratív)
- sebgyógyító
Energetika
- hűsítő
Íz
- keserű
- csípős
- édes
- összehúzó
Források
Babykutty, S., Padikkala, J., Sathiadevan, P. P., Vijayakurup, V., Srinivas, P., Gopala, S. (2008). Apoptosis induction of Centella asiatica on human breast cancer cells. African Journal of Traditional, Complementary and Alternative Medicine 6(1), p. 9-16.
Bastyr University. (2003). Materia medica (unpublished document).
Bian, D., Zhang, J., Wu, X., Dou, Y., Yang, Y., Tan, Q., Xia, Y., Gong, Z., & Dai, Y. (2013). Asiatic acid isolated from Centella asiatica inhibits TGF-β1-induced collagen expression in human keloid fibroblasts via PPAR-γ activation. International Journal of Biological Sciences 9(10), p. 1032-1042.
Bradwejn, J., Zhou, Y., Koszycki, D., Schlik, J. (2000). A double-blind, placebo-controlled study on the effects of Gotu Kola (Centella asiatica) on acoustic startle response in healthy subjects. Journal of Clinical Psychopharmacology 20, p. 680–684.
Brinker, F. (1998). Herb contraindications & drug interactions. Sandy, OR: Eclectic Medical Publications.
Caldecott, T. (2006). Ayurveda: The divine science of life. New York, NY: Elsevier.
Cesarone, M. R., Laurora, G., De Sactis, M. T., Incandela, L., Grimaldi, R., Marelli,C., & Belcaro, G. (1994). The microcirculatory activity of Centella asiatica in venous insufficiency: A double-blind study. Minerva Cardioangiologica 42, p. 299–304.
Arpaia, M.R., Ferrone, R., Amitrano, M., Nappo, C., Leonardo, G., & del Guercio, R. (1990). Effects of Centella asiatica extract on mucopolysaccharide metabolism in subjects with varicose veins. International Journal of Clinical Pharmacology Research 10, p. 229-233.
Frawley, D. and Lad, V. (1986). The yoga of herbs: An Ayurvedic guide to herbal medicine. Twin Lakes, WI: Lotus Press.
Hausen B. M. (1993). Centella asiatica (Indian pennywort), an effective therapeutic but a weak sensitizer. Contact Dermatitis 29(4), p. 175-179.
Khalsa, K.P (2008). The way of Ayurvedic herbs: A contemporary introduction and useful manual for the world’s oldest healing system. Twin Lakes, WI: Lotus Press.
Lininger, S. W., Gaby, A. R., Batz, F. Austin, S., & Brown, D. J. (2000). Clinical essentials: Science-based reference of complementary and alternative medicine. Portland, OR: Healthnotes.
Mills, S. and Bone, K. (2005). The essential guide to herbal safety. St. Louis, MO: Elsevier.
Nasir, M. N., Abdullah, J., Habsah, M., Ghani, R. I., & Rammes, G. (2012). Inihibitory effect of Asiatic acid on acetylcholinesterase, excitatory post synaptic potential and locomotor activity. Phytomedicine 19 (3-4), p. 311-316.
Pizzorno, J. E. and Murray, M. (1999). The Textbook of Natural Medicine, 2nd ed. New York, NY: Churchill Livingstone.
Punturee, K., Wild, C.P., Kasinrerk, W., & Vinitketkumnuen, U. (2005). Immunomadulatory activities of Centella asiatica and Rhinacanthus nasutus extracts. Asian Pacific Journal of Cancer Prevention 6(3), p. 396-400.
Tierra, M. (1980). The way of herbs. New York: Pocket Books.
Walsh, E. (2014). Gotu kola. Integrative Herbalism (2)1. Montpelier, VT: Vermont Herb Center. Retrieved from http://www.vtherbcenter.org/wp-content/uploads/2014/06/Journal2014.pdf.
Wood, M. (2008). The Earthwise Herbal: A compete guide to old world medicinal plants. Berkeley, CA: North Atlantic Books.
Yance, D. (2013). Adaptogens in medical herbalism. Rochester, VT: Healing Arts Press.
Tudományos kutatások
A clinical study on the management of generalized anxiety disorder with Centella asiatica.
Apoptosis induction of Centella asiatica on human breast cancer cells
Centella asiatica in cosmetology.
Centella asiatica in dermatology: an overview.
Dietary supplements used in the treatment of depression, anxiety, and sleep disorders.
Effectiveness of traditional Malaysian vegetables (ulam) in modulating blood glucose levels.
Chemical components of Centella asiatica and their bioactivities.
Chemical, pharmacological and clinical profile of the East Asian medical plant Centella asiatica.
Creams for preventing stretch marks in pregnancy.
Ethnobotanical treatment strategies against Alzheimer’s disease.
From medical herbalism to phytotherapy in dermatology: back to the future.
Herbal remedies for anxiety – a systematic review of controlled clinical trials.
Hemorrhoids and varicose veins: a review of treatment options.
Neuritogenic effect of standardized extract of Centella asiatica ECa233 on human neuroblastoma cells
Nutritional support for wound healing.
Pentacyclic triterpenoids from the medicinal herb, Centella asiatica (L.) Urban.
Phlebotonics for venous insufficiency.
Pycnogenol® and Centella Asiatica for asymptomatic atherosclerosis progression.
Phytotherapeutics: an evaluation of the potential of 1000 plants.
Review on ethnomedicinal, phytochemical and pharmacological evidence of Himalayan anticancer plants.
Review on experimental research of herbal medicines with anti-amnesic activity.
Scientific basis of botanical medicine as alternative remedies for rheumatoid arthritis.
The pentacyclic triterpenoids in herbal medicines and their pharmacological activities in diabetes and diabetic complications.
The role of natural products in the discovery of new drug candidates for the treatment of neurodegenerative disorders II: Alzheimer’s disease.
Treatment of dementia with herbs: a short review.
Triterpene composition and bioactivities of Centella asiatica
Use of a specific anti-stretch mark cream for preventing or reducing the severity of striae gravidarum. Randomized, double-blind, controlled trial.